A coaching folyamat végén előforduló dinamikák és azok kezelése.

2013. március 20. • Péter

A coach és ügyfele között valamilyen mélységű érzelmi kötődés alakul ki a folyamat során a közös munka intenzitásának függvényében. E folyamat óhatatlanul az elválással fejeződik be. A coaching folyamat végén megszakad a munkakapcsolat, a kialakított közös együttműködés, eltűnik a megszokott támogatás. Ez fájdalmas is, pláne, ha a folyamat hosszabb ideig tartott. Mindkét fél akár tudatosan, akár tudattalanul, de megéli ezt a veszteséget, amelynek megismerésével és feldolgozásával érdemes foglalkozni.

Könnyebb kezelnünk ezt a szituációt, ha ismerjük a veszteséggel járó pszichikai jelenségeket. 
Egy folyamat lezárásával együtt járó vesztesség érzelmi folyamata hasonlít némileg a haldoklás, halál és a gyász folyamatához. Kezdetben jellemző a vég tagadása, az elkerülés és az ellene való küzdelem. Később jelenik meg az agresszió, harag és düh; majd ezt követi a szomorúság és az elfogadás szakasza.
Ahogy a gyászolásban különbözőképpen viselkedünk, úgy az elválás, veszteség folyamatát is különbözőképpen éljük meg és kezeljük. Ennek megfelelően egy coaching folyamat lezárásánál is néha előfordulhat, hogy a korábban meghitt és pozitívan értékelő légkör után egyszerre meglepően mást élünk meg, ami előtt értetlenséggel állunk.

Bizonyos esetekben előfordul, hogy a coachee már az utolsó előtti alkalommal pl. kevésbé dolgozik, jellemző rá a motiváció-, energiavesztés illetve kedvtelenség. Lehet, hogy az utolsó alkalomkor elkésik, nem végzi el a magának kitűzött feladatot (célt). Az is lehet, hogy feltűnően jó kedvű lesz (ami egyébként nem jellemző rá). De az is előfordulhat, hogy erős frusztráltságot, csalódást, illetve elégedetlenséget fejez ki azzal kapcsolatban, hogy alig történt valami és máris vége a folyamatnak. Szemrehányást kaphatunk, hogy nem tanult, fejlődött eleget a coachingban, illetve leminősíti a folyamatot – nem is volt ez hasznos. Esetleg az ügyfélben korábban elnyomott negatív érzelmek feltörhetnek, hiszen úgyis vége és nincs mit veszíteni, ezért mindent el lehet mondani. A zárás elkerülésének egy jellemző módja, hogy az utolsó alkalomra nem jön el az ügyfelünk és utána végleg eltűnik. A másik véglet, amikor nehezen megy az elválás mindkét fél részéről, így pl. a coaching folyamat befejezése után még találkoznak, még elmennek vacsorázni, és még egyszer lezárják a coachingot.

A felsorolt jelenségek felhívják a coach figyelmét arra, hogy itt nem a saját viselkedéséről, mulasztásairól van szó, hanem az ügyfele nehezen kezeli a zárást, búcsút és az elválást. Fontos, hogy a tárgyi – racionális kiértékelés, teljesítmény méltatása mellett teret kapjanak az érzések is - akár a korábban ki nem mondott érzések, gondolatok is. Az ügyfélnek érdemes megemlíteni, hogy ezek a jelenségek összefüggésben lehetnek a befejezéssel és elválással. A coach biztassa ügyfelét, hogy kimondja mindazt, ami még benne van, hogy a folyamat kerek egész legyen, és hogy lehetőleg megnyugtatóan el tudjanak válni. A coach kifejezheti, hogy a zárás neki is nehezére esik és emiatt akár szomorú, vagy fáj neki ez a vesztesség.

Egy negatív hangvételű zárásnál a coachban felmerülhet, hogy vajon ő mindent megcsinált-e, eleget adott-e? Ezt is jó átgondolni, de neki tudatosítani érdemes, hogy ő is veszteséget él át, és nem annyira az önvizsgálódó kérdésekre fontos választ adnia, hanem sokkal inkább a vesztesége feldolgozása a lényeges. Az önhibáztatás és önvizsgálat helyett fontosabb a saját érzések tudatos átélése, és azok elengedése.
 

Ezek fontos tapasztalások a coaching folyamat lezárásánál, melyeket a coachnak kezelni kell. Ilyen helyzetek megbeszélése is része képzéseinknek, melyekről bővebb tájékoztatást itt találhatsz. Kérlek, kattints a linkekre:

Business és Life Coach képzés

Érzelmi és társas intelligencia tréning

 

 

Címkék: coach (4), coaching folyamat lezárása (1), jelenségek a coachingban (2)