Szupervízió
A szupervízió szakmai személyiségfejlesztést és minőségbiztosítást nyújt a profit és nonprofit területeken. Eredetileg segítő foglalkozásúak (pl. szociális munkás, pszichoterapeuta, orvos, tanár) vették igénybe. Mára az üzleti világban a vezetők támogatásában is elterjedt, valamint az ugyanitt dolgozó segítő foglakozásúak (tréner, coach, tanácsadó, szupervízor, mediátor) támogatását és mentálhigiénéjét biztosítja.
Célja a szakmai kompetencia növelése, a személyes hatékonyság fejlesztése és a pszichés egészség megtartása (pl. burn-out elleni prevenció). Szakmai továbbképzést is nyújt pl. a társas kompetenciák területén, valamint elősegíti az intervenciós készségek tárházának bővítését.
A szupervízió strukturált tanulási folyamat, melyben a szupervíziót igénybe vevő (szupervizált) a saját szakmai tapasztalatára reflektál és ezen keresztül tanul. A reflexió során a szakmai személyes viselkedésre fókuszál, a folyamatban résztvevők és érintettek belső világára, az egymásra tett hatásra, feladataikra, törekvéseikre valamint céljaikra. Fontos lehet reflektálni a szupervizált viszonyára a rendszerhez. A reflexióra építve tud a szupervizált tanulási célokat kitűzni, amelyeket a szupervízóban és azon kívül is követ.
Kiknek ajánljuk:
- vezetőknek - ha nemcsak megoldást akarnak találni kérdéseikre, hanem viselkedésüket szeretnék tudatossá tenni;
- coachoknak - ha egy coaching-folyamatban elakadt és úgy látja, hogy az ügyfele nem változik, vagy fejlődik az elvárt / kitűzött célnak megfelelően;
- trénereknek - ha a tréning nem sikerült a legjobban, és nem érti, hogy minden felkészülés ellenére valami mégis félrecsúszott, de az is előfordulhat, hogy nehezen kezel bizonyos folyamatokat/jelenségeket a munkája során;
- szupervízoroknak - ha pl. nincs téma, vagy sok az ellenállás, vagy ha a szupervizált "nem dolgozik" eléggé.
Témák:
A kítűzött célt közösen határozzuk meg. A fókusz lehet az alkalmazott módszer, szociális kompetenciák, értékek és normák, személyiségjegyek, érzések, gondolatok és tudatos és tudattalan viselkedés, célok, stratégiák, a szupervizált és ügyfelének kapcsolata, együttműködés a teammel, illetve a szervezettel, szerepelvárások és szerepviselkedés, az ügyfél (munkatárs) helyzetének hipotézise (esetszupervízió), munkafolyamat, szervezeti folyamatok, hatalom és felelősség, döntési folyamatok, minőségbiztosítás, új munkatársak beiktatása és integrálása, viszonyok más érdekcsoportokhoz, együttműködés a fenntartóval, nem utolsó sorban a szupervízor és szupervizált kapcsolata, ami modellértékű.
Formái:
- Egyéni - amikor az eset, vagy folyamat négyszemközti feldolgozásban történik.
- Csoportos - a résztvevők váltakozva kapnak teret, minden alkalommal más az esethozó. A csoport tükörként és erőforrásként működik, a résztvevők egymást gazdagítva tanulnak az esetből, amelyből nemcsak az esethozó, hanem általában mindenki tanul.
- Teamszupervízió - a résztvevők egymással foglalkoznak, együttműködésükkel, a közös céljaikkal és folyamataikkal, a team struktúrájával és kultúrájával. A cél a közös tanulás, a kérdésfeltevésekre történő közös reflexió, a megoldás, és a szinergiák kihasználása. A személyes témák csak abban az esetben kerülnek megbeszélésre, ha azok a team folyamatot különös mértékben akadályozzák.
Az Ön haszna:
- "Gondolhattam volna erre is" helyzetek lecsökkennek, azaz azok a "kellemetlenségek", amikor valamit nem beszélnek át alaposan az adott megbízásban.
- Képes lesz átlátni komplex viszonyokat, kapcsolatokat, amelyek megértésével segít ügyfelének, beosztottjának.
- Az eseteinek rendszeres szupervíziói által elsajátít egy holisztikus látásmódot, ami által képes lesz a saját eseteinek, ügyeinek jobb megítélésére.
- Személyes és szakmai karaktere gazdagodik, pl. képes lesz nehéz helyzetekbe belemenni, és azokat ott és akkor a helyén kezelni.
- Módszertani eszköztára bővül, amit az egyéni vagy csoportos munkájában képes lesz jókor jól alkalmazni.
Szupervízió és Coaching különbsége és hasonlósága:
Két nagyon hasonló eljárásról van szó, leegyszerűsítve:
- A szupervízió reflexió a szakmai munkára, és annak hatására az egyénre és az interperszonális viszonyulásokra.
- A coaching gyakorlati megoldások találása a szakmai kérdésfelvetésekre.
Szupervízió inkább reflexív és folyamatorintált, míg a coaching inkább eredmény-, és megoldásorientált. A két eljárás között hangsúlyeltolódások vannak, de ez nem jelenti azt, hogy a szupervíziónak ne lenne gyakorlati eredménye, megoldása, vagy hogy a coachingból hiányozna a reflexió. A szupervízió több coaching elemet tartalmaz, mint a coaching szupervíziós elemet.
Ha érdekli, hogy még miben különbözhet a coaching a szupervíziótól, itt olvashat róla:
További szolgáltatásaink vállalatok és nonprofit intézmények számára: