Archívum

A jó vezető kifejezi az érzéseit

2015. január 06. • Péter

(Az eredeti cikk itt olvasható.) 

Az üzleti élet területén az emberek kommunikációja manapság túlságosan burkolt és finomkodó. Az üzenetek egyik elsődleges célja a lehető legmegfelelőbb hangnem megtalálása, ami szöges ellentétben áll az őszinte érzelmek kinyilvánításával. Egy őszinte vélemény nyilvánítás hallatán felkapjuk a fejünket, hiszen ez nem szokványos – és néha meglehetősen kellemetlen is. De pont az teszi hatásossá, hogy semmi sincsen véka alá rejtve!

Elrejtjük az érzelmeinket annak reményében, hogy erősnek látsszunk, kézben tartsuk a gyeplőt és mindent karnyújtásnyira helyezzünk. Valójában pont az ellenkező hatást érjük el. Saját magunkat lehetetlenítjük el azáltal, hogy csökkentjük a vezetésre való lehetőségünket, hiszen végül mindent kommunikálunk csak a lényeget nem. Ha kerülgetjük a forró kását, soha nem fogunk eredményesen kommunikálni és meggyőzni.

Azonban a túlzott érzelmesség sem célravezető. Eredménytelen tárgyalásokhoz, az objektív szemlélet hiányához és elhamarkodott döntésekhez vezethet. Ennek ellenére, a közel két évtizedes, vezetőkkel való munkám során azt tapasztaltam, hogy az érzelmek túlságos kimutatása még mindig jóval kisebb probléma, mint azok túlzott elrejtése.

Az érzelmek nélkülözhetetlenek egy vezető számára, bármiről is legyen szó: bizalom építéséről, kapcsolatok megerősítéséről, emberek motiválásáról, nehéz vagy kompromisszumot igényelő döntések meghozataláról, célok meghatározásáról, figyelem koncentrálásáról vagy akár a hibákat követő konzekvencia levonásáról. Őszinte érzelmek hiányában ezek a folyamatok előbb vagy utóbb mind megfeneklenek. A külső folyamatok priorizálásánál, a belső folyamatok esetében területén pedig az emberek motiválásánál elengedhetetlenek az érzelmek.

„Mérges vagyok, mert három órát töltöttem egy olyan probléma megoldásával, amit te okoztál, és amit neked kellett volna kezelned. Legközelebb ne hárítsd rám a felelősséget!”
Joan, aki partner egy tanácsadó cégnél mindig is utálta a konfliktusokat és ritkán tett ehhez hasonló kijelentéseket. Általában inkább nekilátott a probléma megoldásának, még ha nem is az ő feladata lett volna. A délkeleti régiós vezetői kinevezését követően viszont kezelhetetlen mennyiségű megoldandó problémával találta szemben magát. Joan kitörése tiszta és egyértelmű üzenetet közvetített: Ne hagyd, hogy legközelebb ez megtörténjen. Ez a te asztalod nem az enyém! A szituáció megkívánta ezt a fajta agresszív kommunikációt, még ha Joan-ra alapvetően nem is jellemző. Ennek meg is lett az eredménye: két éve nem fordult elő hasonló probléma.

„A legtöbb ötlet ezen a listán haszontalan, de ez az egy tetszik. Próbáljuk ki!”
Jamie, aki egy biotech cég vezérigazgatója arról vált ismertté, hogy egyszerre képes megbántani és felvillanyozni munkatársait. A hozzáállása igazán pozitívan hat a szervezetre, a gyakorta kialakuló zűrzavarokat is példátlanul számolja fel. Mindenki tudja hányadán áll vele, ami nyílt és őszinte kommunikációjának köszönhető. Ha valami miatt belelkesedik, akkor bármi történjen is eléri célját. Energiája és szenvedélyessége a cég minden szintjén pozitívan hat mind az innovációra és kivitelezésre.

„Kiborultam. Az én hibám, sajnálom.”
Ezt a fajta bocsánatkérést senki sem várta Jeremy-től, aki egy software cég COO-ja ként évek óta igen rossz viszonyban állt Ron-nal, a termékfejlesztés vezetővel. A kapcsolatuk annyira megromlott, hogy a frusztrált és kimerült Ron végül kilépett. Csak ekkor realizálta Jeremy Ron pótolhatatlanságát a csapatból, ami kezdett szétesni. Kívülről szemlélve a kialakult helyzetet, Jeremy rájött, hogy makacs volt és egy apró problémát hagyott elhatalmasodni. A felsővezetőknek magyarázkodva még a szeme is könnybe lábadt, amit sokkoló volt látni. Jeremy-nek ezt az oldalát nem ismertük. Akkor értettük meg, hogy mennyire szégyelli magát a történtek miatt, hiszen ő csak a legjobbat akarta a cégnek. Hihetetlen, de végül Ron-t is felkereste, aki az bocsánatkérést követően visszajött a céghez.

Gyakran azért nem mutatjuk ki az érzelmeinket, mert még mi magunk sem tudatosítjuk azokat. Mérgünket, frusztrációnkat tudattalanul elnyomjuk, motiváltságunkat és izgatottságunkat pedig visszafogjuk. Az üzleti élet sem kedvez az érzelmek felhasználásának, hiszen a logikán alapuló megállapítások egyértelmű előnyt élveznek. Pedig az érzelmeken alapuló adatok nem csak relevánsak, de a növekedés és fejlődés zálogai is lehetnek.

Az érzelmek kifejezését illetően fontos megemlíteni a nemek közti megkülönböztetést a munkahelyeken. Láttam már olyan munkahelyet, ahol a férfiak keménynek, szenvedélyesnek vagy nyitottnak, míg a nők hisztérikának vagy gyengének voltak titulálva. Ezeket a sztereotípiákat nagyon destruktívnak tartom, mert arra készteti a nőket, hogy érzelmeiket még a férfiaknál is jobban elnyomják gyakran olyan szituációkban is, amikor igazán szükség lenne rájuk. Tudatosan el kell kerülnünk ezeket a sztereotípiákat.

Azt tanácsolom minden vezetőnek, hogy figyeljen az érzésire. Hetente pár alkalommal tarts egy 10 perces szünetet és tedd fel magadnak a következő kérdést. „Mit is érzek most pontosan?” Ha teheted, írd le a választ. Az érzések rendszeres feljegyzése nagy segítségedre lehet érzelmeid megértésében. Ezt követően apránként fejezd ki az érzéseidet, így az emberek is közelebb kerülnek hozzád. Ez elengedhetetlen része a hatékony vezetésnek. 

-- x--

Az Érzelmi és társas intelligencia csoportdinamikai tréning elvégzése garantálja, hogy öt nap alatt a cikkben említett készségekre szert teszel, és azokat a hétköznapokban is fogod tudni alklmazni. (Kivételt képeznek azok a személyek, akik traumatizáltak és emiatt terápiásan lehet fejleszteni az érzelmeik felszabadítását)